HTML

vincent

Friss topikok

Címkék

Mit akar Amerika Orbántól?

2014.10.23. 21:21 ilovevincent

2010 óta ezen a héten merült fel először reálisan Orbán bukásának lehetősége. A NAV balhéhoz kapcsolódó vízumbotrány két dolgot tett világossá: megvan a Fidesz maga BKV ügye, és alapvetően Amerika jóindulatától függ az Orbán nómenklatúra további fennmaradása.

Nem véletlenül idézte sommásan a Századvéges G. Fodor Gábor heti blogjában Nagy Imrét: "A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével, a világ közvéleményével". Világossá vált a jobboldalon is: Orbánnak pont annyi esélye van újat húzni Amerikával, amennyi Nagy Imrének volt a Budapestre érkező 17 szovjet hadosztály mintegy százezer katonájával szemben.

Annak a valószínűsége szinte nulla, hogy Amerika ne rendelkezzen hiteles bizonyítékokkal arról, hogy a NAV-os áfacsalási balhé a legfelső kormánykörök tudtával zajlott. Sokminden elképzelhető egy ilyen kézivezérelt országban mint hazánk, de az gyakorlatilag kizárható, hogy Orbán ne tudott volna róla mi zajlik a NAV-nál évek óta. A Wikileaks botrány óta köztudott, hogy a CIA Budapesten is leghallgató bázist üzemeltet. Az is ismert, hogy az amerikai hírszerzés Erdogantól Merkelen át Medvegyevig az égvilágon mindenkit lehallgat(ott), és szinte elképzelhetetlen, hogy "Putyin trójai falovát", az euroatlanti értékekkel, érdekekkel nyíltan szembehelyezkedő Orbánt ne tartanák állandó megfigyelés alatt.

A héten megkapta Orbán a kemény emlékeztetőt - melynek várható bekövetkezéséről alig két hónapja írtam -, hogy melyik érdekszférához is tartozik. Amerika nagyon komolyan veszi európai befolyási övezetének keletre való kiterjesztését (Ukrajna, Moldova, Grúzia, EU és NATO csatlakozási meghívás). Ebbe nem fér bele sokáig az orbáni magyar renitenskedés. A továbbiakban a magyar miniszterelnök sorsát várhatóan az amerikai-orosz konfliktus fejleményei fogják meghatározni. Amerikának addig szinte mindegy ki ül a magyar miniszterelnöki székben, amíg nem keresztezi az érdekeit. Viszont egyértelművé vált a héten, hogy nemcsak a szándék, immár az eszközök is megvannak Orbánnal szemben.

A nagy kérdés, hogy Putyin mit próbál lenyomni magyar Achilles hősének torkán az elkövetkezendő időszakban. Csakhogy Achilles éppen annyira legyőzhetetlen harcos, amennyire a sarka.

1 komment

Hátraarc: a szabadságharc bukása

2014.08.20. 10:25 ilovevincent

orban_obama_mumosoly_1408521009.jpg_438x319

Látványosan leszerepelt Orbán Viktor keleti nyitásának politikája az ukrán harckocsi szállítási botránnyal. Az illiberális eszmékkel álmodó és a Nyugattól való függőség ellen lázadó Orbán két nagyhatalom konfliktusa közé szorult. A kiszabadulás mindenképp fájdalmas lesz: Orbán vagy magától szembenéz a ténnyel, hogy Magyarország kőkeményen az amerikai befolyási övezet alá tartozik, vagy emlékeztetik rá. Ez utóbbi politikai pályájának végét is jelentheti. 

 "Nem leszünk gyarmat!" Orbán pár éve elhíresült mondata egy aktuális közhangulatra építő populista kijelentés volt. De aligha gondolhatja bárki is komolyan, hogy a függetlenségről Budapest dönt. Hazánk a 20. század második felében a Szovjet befolyási övezethez tartozott. Az 1989-es Máltai csúcstalálkozón Gorbacsov lemondott a kelet európai országok felett gyakorolt érdekérvényesítéséről, de ez nem azt jelenti, hogy a befolyási övezetek is megszűntek volna. Ugyanazok hatalmi harcok és reflexek dominálják a 21. századot mint a hidegháború alatt: gazdasági és ideológiai uralomra törekvés.

Néha a legegyszerűbb kérdések fogalmazzák meg a valóságot legjobban. Vitali Sych népszerű Ukrán újságíróból fakadt ki nemrég a kérdés"Megkérdezett bennünket bárki is, hogy akarunk-e Putyin pufferzónája lenni Kelet és Nyugat között?" Az ukrajnai polgárháború esete szemlélteti a legjobban, mennyire áldozata lehet a nagyhatalmak civakodásának egy magát függetlennek gondoló ország.

Hogy megérthessük az Ukrán - és így közvetve a hazai - események hátterét, látni kell mi a mozgatórugója a jelenlegi válságnak a szomszédunkban. Nagyon leegyszerűsítve: a kőolaj és földgázkészletek feletti uralom és a közel-keleti és Kaszpi-tengeri térség dominanciájáért folytatott harc. Mind az Egyesült Államok, mind Oroszország deklarálta, hogy e térség fölött erős befolyást kíván érvényesíteni. 

2008-ban Medvedev Orosz elnök öt pontban foglalta össze Oroszország nagyhatalmai elveit:

1. Oroszország betartja a nemzetközi jog kötelezettségeit 2. elutasítja az USA vezette egypólusú világhatalmi rendszert 3. baráti kapcsolatokra törekszik más nemzetekkel 4. megvédi az Orosz érdekeket külföldön 5. befolyási övezetekre tart igényt a világban.

Bár jelenleg úgy tűnik, hogy Putyin az aki terjeszkedik a térségben, valójában csak önvédelmi reakciót fejt ki az befolyási övezetében. Igazából a NATO és az EU igyekszik kiterjeszteni befolyását a Kaszpi térség felé, gyakorlatilag "körbekerítve" Oroszországot, és behatolva érdekzónájába. Ennek első jele a 2008-as grúziai Orosz katonai beavatkozás volt: Grúzia akkor NATO várományos volt, mely azóta lekerült a napirendről. 2009-ben kereskedelmi társulási egyezményt ajánlott az EU Azerbajdzsánnak, Belarusziának, Örményországnak, Moldovának és Ukrajnának. Az orosz külügyminiszter szerint egyszerű megvesztegetés és az EU befolyási övezetének kiterjesztési kísérlete zajlik. Amerika és az EU nagy valószínűséggel elbukta az Ukrán befolyásért vívott fű alatti háborút. A nagyhatalmi befolyási övezetek léte és védelmezésük vegytiszta valóság.

Az USA évente mintegy 700 milliárd dollárt költ a hadseregre, többet mint az összes többi ország a Földön együttvéve. Hárommillió katonát állomásoztat hadrendben, és mintegy háromezer katonai támaszpontot üzemeltet világszerte. Mindez nem a hidegháború öröksége, hanem a 21. század valósága. Kőkemény gazdasági érdekei és érdekszférái vannak, melynek védelme sokba kerül.

Orbán színjátéka a szabadságharccal alighanem végjátékához ért. Függetlenség, mint fogalom Kelet Európában egy eufemisztikus álom. Egyik vagy másik nagyhatalmi szférától való függés merülhet fel kérdésként egyáltalán, bár EU és NATO tagságunk mellett nem sok realitás mellett. Bár nagyon sokan úgy gondolják hazánkban, hogy 4 millió szegényt hozott a NATO és az EU csatlakozás, gyakorlatilag azért tudtunk a felszínen maradni, mert e két szervezethez, és közvetve az amerikai érdekszférához tartozunk. Az ország nettó nyertese az EU-s pénzügyi mérlegnek, és nevetségesen keveset, mindössze 0.8%-át költjük katonai kiadásokra évente, köszönhetően a NATO-nak, miközben az átlag 3-4%-a a GDP-nek. Mindez évente 4-500 milliárd Forintos megtakarítást jelent. 

Régi mondás, hogy abba tányérba amiből eszünk, nem piszkítunk bele. Orbán folyamatosan ezt teszi. Nagy kérdés meddig nézik el neki.

Szólj hozzá!

Lemutyizott antikorrupciós kampány

2014.03.03. 14:35 ilovevincent

Eljutottunk oda, hogy már a kormány antikorrupciós PR kampányát is belengte a korrupció gyanúja. Közel 100 millió Forint értékben akarta népszerűsíteni a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a korrupcióellenes erőfeszítéseit, de úgy tűnik még ezt is lemutyizták. A pénzek elköltését felügyelő MAG Zrt. hivatalból jogorvoslati eljárást indított a Közbeszerzési Döntőbizottságon, mivel úgy vélte jogsértő módon mellőzték a nyílt versenyeztetést. Később rejtélyes okokból visszavonták a jogorvoslati kérelmet. A MAG Zrt. jogorvoslat indításának hátterében az állt, hogy úgy választották szét a beszerzéseket négy részre, hogy ne kelljen nyílt pályázatban megversenyeztetni a PR kampányt. 

Két reklámszerződést már megkötött a KIM abból a négy "korrupció megelőzése és a közigazgatásfejlesztés áttekintése" témájú reklámszerződésből melynek egyikét 24,9 millió forinton kötötték meg, százezer forinttal a huszonötmilliós hatérérték alatt, mely felett már kötelező nyílt versenyt kiírni. A második, húszmilliós szerződés érdekessége, hogy 13 millióért is akadt volna ajánlattevő, mely elvégezte volna a feladatot, de a drágább ajánlatra kötöttek szerződést mégis. A harmadik, szintén húszmilliós beszerzés érdekessége, hogy azért hiúsult meg a szerződéskötés, mert az egyetlen ajánlattevő 9 perccel később nyújtotta be ajánlatát a határidőhöz képest, és azt is csak elektronikusan, a formai előírásokra fittyet hányva.

Sietős lehetett a KIM-nek az antikorrupciós propaganda elindítása: a reklámszerződéseket már január 14.-én, és január 20.-án aláírták, aznap, amikor a MAG Zrt. a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult. Az igazi kérdés, hogy miért vonta vissza a jogrvoslatát a MAG Zrt, mikor megalapozott gyanúja nyomán fordult a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz.

Szólj hozzá!

Darált csirkebőr országa vagyunk

2014.01.08. 21:19 ilovevincent

Tyúkperekkel foglalkozik a Gazdasági Versenyhivatal, miközben háborítatlanul nyernek masszív kartellezés mellett ezermilliárdos nagyságrendben közbeszerzési eljárásokat Fidesz közeli cégek.

15 millió forintra büntette a Versenyhivatal a McDonalds-ot, mert a csirkés szendvics összetételét nem fedte fel aprólékosan, és darált csirkebőr is van a csirkeburgerben. Mindeközben tucatjával hirdetnek eredményt olyan milliárdos közbeszerzési eljárásokban ahol egy, vagy legfeljebb két ajánlattevő mellett, rendre a becsült érték feletti áron kerülnek a szerződések végül aláírásra. A Versenyhivatal ezekben semmi kivetnivalót nem talált az elmúlt lassan négy évben, noha csak a vak nem látja, hogy nincs valódi verseny.

A helyzet kísértetiesen emlékeztet arra az előző Fidesz kormány alatti esetre, mely során 2001-2002 közötti útépítések piacát felosztotta néhány "udvari beszállító" (Vegyépszer, Strabag, Swietelsky, stb). A cégek előre megállapodtak a nyertes személyében, ki melyik projektet nyeri, és abban ki kinek lesz az alvállalkozója. A Versenyhivatal három évvel később történetének legnagyobb bírságát szabta ki, mintegy 1,313 milliárd forintra büntette a cégeket kartellezésért.

A GVH akkori álláspontja a következő volt:

"...az ilyen típusú kartell az Európai Unió versenyjogi gyakorlata szerint is a legsúlyosabban szankcionálandó versenykorlátozások közé tartozik, mivel közvetlenül és alapvetően torzítja a források hatékony elosztását, és árfelhajtó hatású. A versenytanács, követve korábbi határozatait, a bírság kiszabása során tekintettel volt arra is, hogy a jogsértés közpénzek felhasználását érintette, így annak hatása fokozottan sértette a társadalmi érdekeket."

Drága Versenyhivatal! Társadalmi érdek és társadalmi érdek között azért vannak különbségek. Mekibe senki nem azért jár enni, hogy egészségesen táplálkozzon. A társadalmat alighanem Simicskáék háborítatlan szárnyalása jobban sérti mint a vagdalthús összetétele!

Szólj hozzá!

Adóhivatal és a korrupció elleni küzdelem

2013.12.22. 16:09 ilovevincent

Megbukott az Adóhivatal azon a Közbeszerzési Döntőbizottsági eljáráson, melyen kiderült, hogy csak az Opel Astra típusú járművek feleltek volna meg a NAV számára szolgálati járművek gyanánt. Minden más versenytárs autói alkalmatlanok voltak az Adóhivatalnak. Épeszű ember aligha van ebben az országban, aki úgy vásárolt volna magának középkategóriás autót, hogy százezrekkel, milliókkal többet fizessen azért, hogy pl. 2 cm-el hosszabb legyen a tengelytávja az autónak, vagy ne 145 cm legyen a magassága egy hanem 150 cm. Márpedig így lettek a NAV autóbeszerzésének feltételei megállapítva. 

corr reforms.JPG

Gyakoriak voltak az ilyen és hasonló hírek, egészen addig amíg elege nem lett a kormánynak bő két éve az effajta negatív publicisztikákból. Hogy milyen változásokat eredményezett a rendszer átalakítása, azt az alábbi hasonlat tudná legjobban szemléltetni:

Mit szólnál, ha holnaptól a kormány felszámolná a teljes közlekedésrendészetet, és milliókat kellene fizetned a bíróságokon is, ha perelni akarnád aki neked kárt okoz? Játszunk csak el a gondolattal egy pillanatra!

Be lehetne persze ülni a volán mögé az esti sörözés után, kipróbálni az M7-esen mennyi az autónk végsebessége vagy ott parkolni a városban ahol éppen jólesik. A hurrá érzés valószínűleg csak addig tartana, amíg egy részeg állat ripityomra nem törné az autódat, vagy el nem gázolná valamelyik szerettedet a zebrán. Hiába hívnád a rendőrséget, hogy jöjjenek ki helyszínelni, széttárnák a kezüket, ez nem az ő dolguk ezentúl. Elmész a bíróságra, hogy harcolj az igazadért, megbüntessék a vétkest, de kezedbe nyomnak az iktatóban egy tízmillió forintos sárga csekket: fizesd be előbb, aztán majd foglalkozunk az ügyeddel. Ha igazad van a végén, persze visszakapod a lóvét, de ha mondjuk az ellenfelednek jobb ügyvédje van, és nem minden panaszodat fogadja el a bíróság, akkor buktad a befizetett pénzedet.
Mérgedben írsz egy levelet a belügyminiszternek, hogyan lehetséges mindez 2013-ban? Mire postafordultával kapsz egy választ: nagyon precíz és pontos az érvényben levő KRESZ, mindenben megfelel az európai normáknak, mi pedig mindenkit nagyon szigorúan levizsgáztatunk mielőtt jogosítványt szerez. Ha pedig kár ér téged kedves állampolgár, lehetőséged van bármikor a független bíróságokhoz fordulni, de ne hátráltasd az ő életüket se feleslegesen, azért kell leszurkolnod ennyi pénzt előre.

Ez, a szinte elképzelhetetlen falansztervilág fogad, ha napjainkban egy állami vagy önkormányzati közbeszerzésnél mutyival találkoznál és netán úgy gondolnád nem teljesen tisztességesen történt adóforintjaidnak a felhasználása. A hazai közbeszerzéseknél - ahol több pénzt költenek el az állami szervek egy év alatt, mint amennyit személyi jövedelemadó formájában az összes adózó befizet - napjainkra teljesen megszűnt a bűnüldözés és az egyén kezéből is kivették a jogorvoslat gyakorlati lehetőségét. Azok a hivatalok, melyeknek kötelességük lenne dolguk a csalók, bűnösök felderítése, részben hiányzik a rendszerből, a meglevők pedig semmit sem tesznek e téren.

A közbeszerzési jog elvben lehetővé teszi, hogy az Adóhivatalhoz hasonlóan mérlegelhessen az ajánlatkérő az áron kívül egyéb szempontokat is a beszerzésnél. De hogy ennek mértéke mikor lépi át az ésszerűség és jó ízlés határát afölött az állam jótékonyan szemet huny, és jobban teszed, ha te sem firtatod ezeket Horváth András NAV dolgozó példája után. Az elmúlt két évben már nemigen olvasunk szabálytalan közbeszerzésekről. Megszűntek volna tisztességtelen eljárások? Aligha. A kormány döntött úgy, hogy az egekbe emeli a közbeszerzési szabálytalanságokat bejelenteni kívánókkal szemben jogorvoslati díjakat.

De, nézzük, hogy működne ez ma a gyakorlatban: X állami szerv eldönti, középkategóriájú autókat akar venni magának. Megfelelne neki a Ford Focus, Opel Astra, Toyota Corolla, Renault Megane, Kia Ceed vagy a többi középkategóriás autó is. Ki tudja miért, ennek az állami szervnek a vezetője nem szeretné ha mással járnának a dolgozói mint Astrával. Hogy hogynem olyan műszaki követelmények lesznek megállapítva ebben a közbeszerzésben, aminek csak az Astra tud megfelelni az adott kategórián belül.  Ilyen mondjuk a tengelytávolsága az autónak. (Persze tanultunk a fenti malőrből, és már nem zárunk minden más gyártmányt ki a versenyből.) Nos, tegyük fel az Opel Astra tengelytávolsága a leghosszabb, a többieké néhány centivel rövidebb (Hogy néhány centi tengelytávolságnak plusz mínusz az égvilágon semmi gyakorlati jelentősége nincs, azt most hagyjuk.) Megjelenik a közbeszerzési felhívás, lezajlik az eljárás, és végül csak az Opel tesz ajánlatot egyedül. Nincs jogorvoslat, nem jelentenek fel senkit, és innentől fogva ez egy teljesen szabályos eljárás volt. Vizsgálhatja a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, az Állami Számvevőszék, vagy az atyaúristen is utólag, ez egy teljesen szabályos, nyilvános közbeszerzés volt. 
De miért nem jelentette fel senki ezt a közbeszerzést? Nem vette volna észre senki, hogy valami nem stimmel? Dehogynem. Pl. valamennyi versenytársa az Opelnek pontosan tudta, hogy mi zajlik a háttérben, csak ha elment volna a Döntőbizottságra 1. be kellett volna fizetnie az immár több millió forintra rúgó igazgatási szolgáltatási díjat 2. jó eséllyel elutasították volna a jogorvoslati kérelmét. Jelen esetben nem volt ugyanis jogsértő a kiírás, mivel a versenytárs a jog betűi szerint el tudott volna indulni a közbeszerzésen, mert rendelkezett olyan autóval ami belefért volna a kiírás feltételeibe. A Ford például megajánlhatta volna egy nagyobb kategóriájú autóját a Mondeót, ugyanakkor ennek semmi esélye nem lett volna nyernie az árversenyen az Astrával szemben. A Döntőbizottsági gyakorlat szerint a fenti feltételek meghatározása jelenleg Magyarországon nem törvénysértő. Ez a fórum ugyanis nem az állam nevében a bűnt vagy a közpénzek hatékony felhasználását ellenőrzi, hanem jogelméleti vitákat hivatott eldönteni. 
Adóforintjaid jelentős része kedves állampolgár úgy vándorolhat magánzsebekbe - melyet még a kormány felmérései is elismernek - hogy mára már senki nem üldözi a vesztegetést, a korrupciót. Ha pedig te mint jóérzésű állampolgár tennéd ezt meg, garantált, hogy az egzisztenciádat kockáztatod vele. Akár azzal ha kifizeted az akár huszonötmillió forintba is kerülő jogorvoslati díjat, akár ha Horváth András példáját követve a nyilvánosság felé fordulsz.

66 komment

süti beállítások módosítása